Sokféle kártyajáték létezik, de van egy, ami kimondottan azért született, hogy az ellentéteket, eltérő véleményeket, félreértéseket elsimítsa. Méghozzá olyan emberek között, akik szeretnének együttműködni, de a kommunikációs nehézségek ezt megnehezítik, esetleg nem is engedik. Ebben az interjúban az Együtt/Működünk kártyajáték magyarországi képviselői osztották meg gondolataikat tevékenységükről, a játék születéséről, valamint szakmai kihívásokról.

Kovács Brigitta, Kövécs Luca és Rácz Anikó előadóművészeti menedzserek, akik a háttérből támogatva segítik az alkotók munkáját. Ennek jegyében hozták el Magyarországra, alakították a magyar előadóművészeti szféra igényeihez az Együtt/Működünk kártyajátékot, amely a Reshape Kreatív Európa program keretében készült 2021-ben. Nemrég én is megtapasztaltam, hogy ez a játék azért jóval több, mint aminek elsőre tűnik. Lényegében egy olyan hiánypótló eszközről van szó, ami az együttműködésekből adódó konfliktusok áthidalásában segíti az egyes kreatív csoportok közös munkáját.

Ahogy a kártyaleírásban is írjátok, előadóművészeti menedzserként dolgoztok. Ez gyakorlatban pontosan mit jelent?

Alapvetően az előadóművészeti területen alkotók, előadók munkájához biztosítunk hátteret, támogatást nagyon különböző tevékenységekkel. Mindhármunk gyakorlatában meghatározó az alkotóművészek (elsősorban koreográfusok) menedzsmentje, ami magában foglalja az adott művész produkcióihoz kapcsolódó forrásszerzési-, szervezési-, pénzügyi adminisztratív-, valamint forgalmazási feladatokat, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Emellett nemzetközi kulturális projektmenedzsmenttel is foglalkozunk – ez a gyakorlatban olyan projekteket jelent, amik jellemzően egy adott problémára, témára koncentrálnak, és külföldi partnerekkel való együttműködésben jelennek meg. Ezen programok megvalósítása partneri kapcsolatok kiépítését, pályázati tevékenységet, logisztikai és adminisztratív feladatokat igényelnek a menedzserektől. Hozzátartozik még a munkánkhoz a szakmai érdekképviselet különböző fórumokon, szakmai hálózatokban. Mindezek miatt fontos, hogy „képben kell lenni”, követői, aktív részesei vagyunk a hazai és nemzetközi tendenciák alakulásának, eseményeknek.

Az Együtt/Működünk játékban való életből vett konfliktusokat, problémákat írtok le. A Ti szakmátokban mi jelenti a legnagyobb kihívást?

Az előadóművészeti menedzser szakmában folyamatos kapacitás hiánnyal dolgozunk, így jellemző a túlterheltség. A folyamatosan változó, instabil pénzügyi környezet következtében a munka nehezen tervezhető számunkra is, miközben a célunk épp a biztonságos környezet, az anyagi értelemben is vett fenntarthatóság megteremtése lenne a művészek – és saját magunk – számára. Ezek a körülmények gyakran idéznek elő olyan konfliktusokat, amelyekre nincs ideális megoldás. Jellemző helyzet például, amikor a pénzügyi keretek betartása a produkciós vezető, menedzser feladata, azonban ez valamilyen szempontból kompromisszumra kényszeríti a művészeti terveket. Emellett gyakran a művészeti vezetés és a produkciós vezetés közötti határok összemodódása is konfliktushelyzeteket tud teremteni. 

Honnan indult az Együtt/Működünk kártyajáték ötlete?

A játék egy nemzetközi fejlesztés magyar adaptációja. Anikó, aki művészeti menedzser munkája mellett coach-ként és csoport facilitátorként is dolgozik, részt vett a Reshape elnevezésű kétéves nemzetközi kutatási programban, amelyben Dorota Ogrodzka lengyel drámapedagógussal és Doreen Toutikien libanoni designer-rel és művészeti menedzserrel közösen dolgozták ki a kártyajátékot. A kártyajáték nagy sikerrel került bemutatásra számos nemzetközi szakmai eseményen és helyszínen, azt láttuk, hogy nagy igény van az együttműködéseinkről való beszélgetésekre, közös gondolkodásra. Fontosnak tartottuk, hogy az itthoni szakmában is a kártya segítségével elinduljon erről egy diskurzus, ezért mi hárman úgy döntöttünk, hogy kidolgozzuk a magyar adaptációt. 

A fejlesztés során milyen szempontokat tartottatok szem előtt?

Fontos volt, hogy az adaptáció ne a nemzetközi verzió fordítását jelentse, hanem specifikusan a hazai kontextusra épüljön. Olyan konfliktushelyzeteket szerettünk volna bemutatni, amelyek a hazai előadóművészeti terület teljes spektrumán értelmezhetőek. A fejlesztés során az értékek kiválasztása mellett egy konfliktus gyűjtést csináltunk – rengeteg kollégát kérdeztünk meg arról, hogy röviden meséljenek konfliktushelyzeteikről, amiket a személyesség kiiktatásával lejegyzeteltünk. Ezeket átírtuk, és nagyon ügyeltünk arra, hogy ne a „kinek van igaza” dimenzió érvényesüljön, hanem bármelyik fél helyzetéről, érveiről lehessen gondolkodni. Emellett arra is figyeltünk, hogy a játék során felmerülő helyzetek minél többféle partneri viszonyt érintsenek (pl. művész-menedzser, intézmény-produkció, művészeti vezető-előadó stb.), és témájukban is sokfélék legyenek. 

Meséljetek picit a játék működéséről! 

A játékban a résztvevők bemelegítésként az értékekről beszélgetnek – a fejlesztésben Shalom H. Schwartz egyetemes értéklistáját vettük alapul –, a játkosok a saját maguk által fontosnak tartott értékeken keresztül ismerik meg jobban egymást a beszélgetés elején. A második - és leghosszabb - részben konfliktus kártyákat vitatnak meg, közösen gondolkodnak az ezeken bemutatott helyzetekben sérült értékekről. Tapasztalunk szerint ebben a részben a résztvevők az adott “fiktív” konfliktus kapcsán rengeteg saját tapasztalatot, élményt osztanak meg egymással, ütköztetik a különböző véleményeket.

Fontos, hogy nem saját konfliktusból indulnak ki, így mindenki saját vérmérséklete szerint tud személyesen reflektálni az adott helyzetre. Végül, működő munkacsoportok esetében azt kérjük a résztvevőktől, hogy vállaljanak egy-egy értéket, amit saját együttműködésük során őrizni fognak. Ez pedig már egy valós vállalás a saját csapatért. Fontos jellemzője a játéknak, hogy nincs szükség moderációra, bárki játszhatja a játékhoz mellékelt egyszerű játékszabály elolvasásával. Az ismertetőben arra biztatjuk a játékosokat, hogy maga a játék is váljon egyfajta együttműködés-tesztté, itt is gyakorolják az egymásra való nyitottság, közös döntéshozatal buktatóit és gyönyöreit. 

Konkrét eseteket írtatok bele a játékba. Tapasztalataitok vagy mások tapasztalatai alapján, szerintetek ezek miért fordulnak/fordulhatnak elő az előadóművészeti szférában?

Előfordulnak a mi területünkön, de éppúgy bármely más területen is, talán leginkább azért, mert sok együttműködésben hiányoznak a fix keretek, az átlátható működés, az együttműködések alapjainak lefektetése és azok konszenzusos elfogadása, a folyamatos és nyílt kommunikáció, az egyértelmű feladat és felelősség leosztás. A mi tapasztalatunk és azoké is, akik eddig játszották az, hogy bár az eseteket az előadóművészeti területről gyűjtöttük, könnyen találnak bennük ismerős elemeket, “lefordíthatóak” a saját együttműködéseikre.

A csapattal, akikkel játszottam, minden konfliktus végén arra a következtetésre jutottunk, hogy megfelelő kommunikációval megelőzhető lett volna az adott probléma. Bennem egyből felmerült, hogy ezt nálunk nem tanítják az iskolákban, miért is működne a munka világában? Arra gondoltatok, hogy esetleg iskolákba is beviszitek majd a játékot?

A játék felvállaltan közös szakmánkból, az előadóművészetből meríti a példákat, hiszen a fejlesztés misszójaként az ezen a területen belüli közös gondolkodást, reflexiót jelöltük meg. A művészeti közép- és felsőoktatásban a művészeti fejlesztés van előtérben, viszonylag kevés szó esik a művészeti karrier egyéb aspektusairól – együttműködésről, munkacsoportok vezetéséről, hosszabb távú karrierfejlesztésről. Szeretnénk iskolákba is elvinni a kártyát, jelenleg a MOME design és művészetmenedzsment szakkal alakul egy együttműködés erről. 

Eddig már két játékot szerveztetek, ahova végzettségtől függetlenül bárki regisztrálhatott. Milyen visszajelzéseket kaptatok a jelentkezőktől?

A résztvevők tulajdonképpen lehetőséget kaptak arra, hogy két órát beszélgessenek együttműködésekről, értékekről olyanokkal, akikkel korábban nem találkoztak, akik más területről érkeztek, másféle tapasztalatokat szereztek. Csupa pozitív visszajelzést kaptunk, már önmagában azt is nagyra értékelték, hogy megismerkedhettek egymással, a játékkal és mindezt egy határozott idő- és szabály keretben. Sokak jelezték, hogy bár a játék valóban kifejezetten előadóművészeti konfliktusokat hoz példaként, könnyen bele tudtak helyezkedni az adott konfliktusba, és az értékek mentén történő beszélgetés minden más területre átültethető. Sőt, tanítani is érdemes, hogy mielőtt együtt elkezdünk működni mindenki szánjon időt a partnerek, felek megismerésére, mert ez biztosabb alapokat nyújt egy közös munkához.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni, Nektek mit jelent az Együtt/Működünk?

Máshogy nem is lehet dolgozni, vagy ha lehet is, talán nem érdemes :)

Ha valakit érdekel a játék, esetleg ki is próbálná, az egyyuttmukodunk@gmail.com email címen tud bővebb információt kérni, az Együtt/Működünk Facebook oldalát pedig itt találjátok.

(Borítókép: Canva)