Bár Hollywood évről évre összeállít valamilyen happy enddel végződő karácsonyi maszlagot, az igazság az, hogy szerintem kár a gőzért. A legtöbb történet ugyanaz: vagy összeveszik a család, majd karácsony napjára kibékül, vagy egyedül van a lány/fiú, de karácsony napján betoppan a nagy Ő. És kb. ennyi. A legjobb karácsonyi filmeket már leforgatták, és szerény személyemnek a mai napig tökéletes karácsonyi szórakozást nyújtanak a rántott hal és a mákos bejgli(k) között. Íme, az én karácsonyi filmes listám.

Reszkessetek betörők ­– Macaulay Culkin legjobb szerepe

Akárki akármit mond, eddig szinte egyetlen karácsonyom sem telt el Reszkessetek betörők nélkül. És nem feltétlenül a kreatív és szórakoztató sztori miatt – elvégre abból azért van egy pár –, inkább az időtlensége miatt. Ugyanis a film idén 20 (!) éves, és be kell látnom, kevés olyan filmet láttam életem során, amit többször leültem volna megnézni. A zenéjét pedig nem véletlenül jelölték Oscar-díjra. Egyszóval, Chris Colombus filmje hozzátartozik a karácsonyaimhoz.

Aludj csak, én álmodom – a tökéletes szerelmi történet

Ami pont karácsonykor játszódik, de ez az a film, amit szinte bármikor újra tudok nézni, ezért is került fel egy korábbi listámra. Sandra Bullock és Bill Pullman nem a megszokott módon kerülnek egymás karjaiba a film végén, pont ettől lesz egyedi az egész történet. És bár mondanám, hogy Sandra Bullock alakítása ebben a filmben (is) elképesztő, számomra valahogy mégis Bill Pullman csibészes mosolya és szerelemtől csillogó szemei a legnagyobb húzóerők, amitől minden évben meg kell néznem a filmet karácsonykor. Vagy húsvétkor. Vagy bármikor, amikor könnyed szerelmi történetre vágyom Bill Pullman főszereplésével.

Bridget Jones naplója – kizárólag az első rész

Vannak filmek, amiknek nem árt, ha több részt is forgatnak belőlük. Na, a Bridget Jones naplója nem tartozik ide. Bár tudom, hogy könyvalapú, és ez így kerek, de engem nem Bridget Jones személye fogott meg már az első részben sem, hanem maga a történet. Meg akkoriban nem kis áttörés volt, hogy végre gondoltak a szingli, a karácsonyt pár nélkül töltő, kicsit molettebb harmincas nőkre is. Felnőttként visszanézve a filmet mondjuk kevés köze van a valósághoz, hiszen nem mindenki találja meg az ő Mr. Darcyját ­– és remélhetően senki nem akad össze egy Daniel Cleaverrel –, ettől függetlenül imádom Renée Zellweger alakítását és azt a londoni hangulatot, amit Beeban Kidron rendező megteremtett a filmben.

Igazából szerelem – végre újra tudom élvezni

Gyerekkoromban megkaptam Shakira első lemezét, és rengetegszer meghallgattam egymás után. A mai napig nem tudom meghallgatni azokat a dalokat. De hogy jön ez ide? Az Igazából szerelem című filmet is megkaptam anno DVD-n (ebből sejthető, hogy már közelebb vagyok a harminchoz, mint a húszhoz), és sajnos volt karácsony, amikor háromszor is megnéztem a filmet. Úgyhogy pár évre hanyagoltam Keira Knightley és a többiek szerelmi bonyodalmait, de pont elegendő időre ahhoz, hogy elkezdjen hiányozni. A film szinte teljesen kielégíti London iránt érzett rajongásomat, tele van jobbnál jobb színészekkel, poénokkal, és pont annyira romantikus, amennyire kell. Az eset óta pedig pont annyiszor nézem meg karácsonykor, ahányszor kell: egyszer.

Reszkessetek betörők 2. – Jobb, mint az első?

Akik nemmel válaszoltak, ki kell, hogy ábrándítsam őket. Nekem valamiért a második rész jobban tetszik, de ez nyilván ízlés dolga. Ráadásul, ha valaki megnézi a Reszkessetek betörők első részét, sanszos, hogy a másodiknál is bekapcsolja a TV-t. Nemcsak a történet izgalmasabb, hanem valahogy a hangulata is karácsonyibb, mint az elsőnek. Bár a realitása ennek a résznek sem túl nagy – most őszintén, melyik gyerek élne túl egy napot is egy idegen városban, miközben két pszichopata üldözi? –, de egy filmben, főleg egy karácsonyi filmben ez szinte már kötelező. Minél jobban elrugaszkodik a valóságtól, annál jobb.