Magasra tette a lécet a Budapest Bábszínház társulata. Korunk legjobb íróit kérték fel Boccaccio történetének újraélesztésére, akik a maguk stílusában és értelmezésében reagáltak az elmúlt évek történéseire. A szemet gyönyörködtető látványelemekkel kiegészült darabban megelevenedett mindaz, amiről eddig csak a hírekben olvastunk vagy a tévében láttunk. Most mese formájában talán már nevetni is tudtunk rajta.

10 kortárs író

Életünk majdnem minden pillanatában történeteket gyártunk, írunk, hallgatunk vagy mesélünk. Ezek hol megtörtént esetek, hol fikciók, esetleg a kettő keveréke. Mindenesetre történetek nélkül nagyon szegényes lenne az életünk. És nagyon magányos. Tudta ezt jól Boccaccio is, és milyen jó, hogy nekünk is született egy Dekameronunk, ami picit könnyít azokon a nehézségeken, amiken az elmúlt években keresztülmentünk. Szikszai Rémusz rendező Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Szikszai Rémusz, Tasnádi István és Závada Péter kortárs írókkal ültette át a színház, mi több, a báb nyelvére a mi 21. századunkat.

Könnyek és nevetés

Az alkotók nemcsak a világszinten végbemenő történésekre – háború, világjárvány, globális felmelegedés – reflektáltak, hanem ezeknek a változásoknak a mikroszintű hatásaira is. Így jelenik meg a megcsalás, a szerelmi bánat, a rejtett vágyak vagy a családon belüli erőszak egy-egy történetben. Talán mondanom se kell, hogy minden mesében fellelhető az adott író saját stílusa, így aki nem olvassa a színlapot, anélkül is meghallja Háy János és Parti Nagy Lajos fekete humorát, Závada Péter líraiságát vagy Székely Csaba elképesztő humorral tálalt társadalomkritikáját. A kilenc rövid történetet tábortűz helyett stílusosan egy reptéri váró fogja össze. Nagy a jövés-menés, folyamatos a mozgás. Az állandó helyszínen két tapasztalt színész, Blasek Gyöngyi mint teremőr és Fodor Tamás mint takarító fogják keretbe a történéseket, néha-néha kiszólnak a történetből.

Nincs sok idő megfigyelni a szinte teljesen élethűen berendezett teret, rövid idő alatt elsötétül a színpad, aminek közepén két férfi (Hannus Zoltán, Bartha Bendegúz) fagyoskodik a kocsijukban. Pechjükre megállítja őket egy katona. A vészjósló hangulat hamar átcsap humoros párbeszédbe, miután menedékre lelnek két ukrán katona (Pethő Gergő, Barna Zsombor) sátrában. Az orosz-ukrán háborúra reflektálva a több háborús övezetet megjárt Jászberényi Sándor írt mesét. Tetszett, hogy nem a konfliktust, hanem az összefogást állította középpontba. A humoros szóváltások ellenére is nyomasztóan ható katonai létet, a színpad bal oldalán flitteres ruhában popslágert éneklő lánytrió (Spiegl Anna, Pallai Mara, Podlovics Laura) rázta fel a búskomor hangulatból. A Magok című történet nagyon röviden meséli el, hogyan tesz tönkre életeket a háború, és mennyit számít, ha van valaki, aki odaadja a fülhallgatóját.

Rómeó, Júlia és a többiek

Az erős kezdés a darab végégig tartotta a lendületét, észrevétlenül szaladt el majdnem három óra.  A színes kivetítőn pedig kreatívan megkomponált reklámok hozták vissza a koronavírusos idők hangulatát, egyben előre jelezték a soron következő mese fő témáit. Závada Pétert a karantén kapcsán a szerelmesek szenvedése, az üzenetek és a személyes kapcsolatok elvágása ihlette meg. A Levél Mantovába a veronai karanténból shakespear-i köntösbe bújtatva idézi meg azt a néha elviselhetetlenül fájdalmas elszakadást, amit a koronavírus idején sokan átéltek. Nem vagyok nagy Shakespeare-rajongó, de ebben a formában még sokáig elhallgattam volna Podlovics és Ács kettősét. Ennél a pontnál kell megjegyeznem Szele Mónika jelmeztervező munkáját, amit remélem divattervezők is látnak majd, mert sok divatbemutatón megállná a helyét. A darab minden részében stílusos és kreatív jelmezek segítették a történetek kibontakozását. Ugyanez elmondható Hoffer Károly bábtervező és Zöldy Z Gergely díszlettervező munkájáról.

Háy János groteszk történetét (Istenháta) három részben ismerhettük meg, és az összes mese közül talán ez volt a legnyomasztóbb. De Háy nem a könnyen emészthető írásairól ismert, úgyhogy ez annyira nem ért meglepetésként. Az egyszerű, már-már komikus párbeszédek ellensúlyozták a nagyon is súlyos háttértsztorit. Az alkotók a feketeszínház és az élőszereplős – Blasek Gyöngyi és Fodor Tamás bábok nélkül nyűgözték le a közönséget – színház elemeit vegyítették, mindezt kézikamerás felvételekkel tették még látványosabbá. Székely Csaba Saját kis koronavírusunk című történetén egy emberként nevetett a közönség. Ehhez az őszinteséghez valóban elengedhetetlen a humor, anélkül nehéz lenne feldolgozni az emberi hülyeséget, ami a koronavírus alatt mintha tízszeresére nőtt volna. Parti Nagy Lajos rejtett vágyakról (Sybles és fia) és Fábián Péter hazafiságról szóló (Numidák) meséin is jólesően derültünk.

Jó, hogy elmesélték

Hogy megfér-e egy hatalmas férficipő, árnyjátékok és homokrajzok, görög istennők (Gimesi Dóra: O. hazatér továbbáll) és a 80-as évek virágos szoknyái (Fábián Péter: Hiddel Béla) Marilyn Monroe vagy Vermeer festménye mellett? Mindezt tetézve egymás ellen harcoló pingvinekkel és medvékkel (O. Horváth Sári: Lehet, hogy ez az utolsó)? A mesékben sok minden elfér, nincsenek határok, a képzelet szüleményei. Igaz, néha a valóságról mesélnek. De addig jó, amíg vannak, akik elmesélik ezeket a történeteket. A Budapest Bábszínház stílusosan ötvözte azokat a műfajokat, amiket sokszor csak külön-külön van lehetőségünk színpadon látni. Ez a sokszínűség pedig pontosan azt képezte le, amiről az elmesélt novellák szólnak: a saját kis világunkat, ami néha elviselhetetlenül kegyetlen, néha groteszk, de a miénk. Ha változtatni nem is tudunk rajta, legalább nevessünk egy jót.

Alkotók:

Író: Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Szikszai Rémusz, Tasnádi István, Závada Péter

Dramaturg: Gimesi Dóra, Szikszai Rémusz

Zeneszerző: Dinyés Dániel, Subicz Gábor

Zenei munkatárs: Udvarhelyi Gábor

Mozgás: Hojsza Henrietta

Bábtervező: Hoffer Károly

Díszlettervező: Zöldy Z Gergely

Jelmeztervező: Szelei Mónika

Mozgóképtervezők: Varga Vince, Horesnyi Máté

Fénytervező: Szondi György

Rendezőasszisztens: Aradi Regina Anna

Mozgástervező-asszisztens: Bánky Eszter

Ügyelő: Miklósi Ferenc

Súgó: Havasi Zsuzsanna

Rendező: Szikszai Rémusz

Szereplők: Ács Norbert, Barna Zsombor, Bartha Bendegúz, Blasek Gyöngyi, Ellinger Edina, Fodor Tamás m.v., Hannus Zoltán, Kovács Judit, Pallai Mara, Pethő Gergő, Podlovics Laura, Spiegl Anna, Tatai Zsolt

Jegyek, bővebb információ: Budapest Bábszínház

(Borítókép: Piti Marcell)