Nyakunkon a tavasz, lassan talán a 20 fokot is eléri a hőmérséklet, de a piknikszezon előtt érdemes egy pillantást vetni a színházak tavaszi kínálatára. Az alábbi mini gyűjteményben olyan darabok szerepelnek, amelyeken az elmúlt hónapokban megakadt a szemem, valaki ajánlotta, esetleg már láttam, de még élénken él az emlékezetemben. Egy közös mindegyikben van: túlmutatnak a rendhagyó színházi formákon és témákon, ami teret enged egy bensőségesebb légkör megteremtésének.

Életutak – a monodráma szépsége

1 V 1/zenés stand-up

Vilmányi Benettet az Ódry Színpadon láttam először, ráadásul egy eléggé nehezen emészthető darabban (Cleansed, r.: Fehér András). Afelől nem hagyott kétséget, hogy valószínűleg mindegy, milyen szerepet játszik, meg fogja állni a helyét. Még akkor is, ha saját magát játssza. A 2020-as év Staféta Pályázatot nyert 1 V 1 Vilmányi életének egy szeletét emeli ki és mutatja be, vegyítve a humor, a zene és a stand-up elemeivel. Ajánlom mindazoknak, akiket érdekel a történetmesélés egyedi megoldása, nem félnek a színház intimebb közegétől, és ami még fontosabb: kíváncsiak arra, ki is az a Vilmányi Benett. A darabot Józsa Tamás kíséri zongorán.

Alkotók

Előadja: Vilmányi Benett

Zene: Józsa Tamás

Látvány: Domahidy Veronka

Dramaturg: Kemény Lili

Szakmai konzulens: Bíró Bence

Fény - és hangtechnikus: Kormos Róbert

Rendezőasszisztens: Magasi Dalma

Íta, rendezte: Vilmányi Benett

Helyszín, jegyek: Jurányi Inkubátorház

Telik – egy óra az életedből

Rengeteg embert ismerek, akikről tudom, hogy a szakdolgozatuk megírása egy kínszenvedés volt, főleg, hogy mire odáig eljutottak, fejben már tudták, hogy közük nem lesz a tanult szakmához. Ilyenkor alapkövetelmény, hogy az ember arról ír, amiben a leginkább kompetens vagy legalább az szeretne lenni. Márfi Márk nemes egyszerűséggel arról írt, amit tényleg nagyon jól ismer: a saját életéről. Miután kezembe került a szöveg, nem lepődtem meg, hogy nem sokkal később színpadon is megelevenedtek a könnyed, élvezetes nyelvezettel megírt életesemények. Érdekes kísérletnek lehetnek tanúi azok a nézők, akik nyitottak a rendhagyó színházi élményekre. Bár könyv formájában is megállná a helyét a szöveggé gyúrt 27 év.

Alkotók:

Szereplő: Márfi Márk

Dramaturg: Bíró Bence

Zene: Mester Dávid

Rendező: Tóth Péter

Helyszín, jegyek: Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont

Variációk szerelemre

Sipos László Márk: XX84

A 2021-es évem egyik meghatározó színházi élménye kötődik Sipos László Márk rendezéséhez. A fiatal színésznek ráadásul nem ez az első rendezése. Izgalmas kihívás, amikor egy színész főszereplője, rendezője és egyben írója is egy színdarabnak, de ezt a kihívást profiakt megszégyenítő módon ugrotta meg Sipos László Márk. A darab alapja – talán nem meglepő –, Orwell 1984 című kultikus regénye, amelyből valami egészen egyedi és magával ragadó született Berényi Nóra Blanka és a Sipos László Márk szereplésével. Az XX84 sem feltétlenül csak a hatalom és az elnyomás olvasatában értelmezhető, sokkal inkább kidomborodik a szeretet és a szerelem mindent feloldó, katartikus élménye.

Alkotók

Szereplők: Berényi Nóra Blanka, Sipos László Márk

Dramaturg/Harmadik szem: Zrinyifalvi Eszter Anna e.h.

Zene: Pecze Ádám

Fény: Wunderlich Nicolette

Divattervező: Madácsi Réka

Díszlettervező: Juhász Kitti

Operatőr/fotós: Katona Tamás

Rendező: Sipos László Márk

Helyszín, jegyek: a helyszín változhat, érdemes követni a produkció Facebook-oldalát.

Nem beszélünk róla eleget

Minden negyedik

Vannak gyerekek, akiket nagyon várnak a szüleik, vannak, akiket sajnos már az anyaméhben elutasítanak, és vannak, akik meg sem születnek. Csábi Anna Minden negyedik című darabja azokról az anyákról szól, akiknek gyermekük soha nem sírt fel. Ezekről a traumákról nem csak lehet, hanem kell is beszélni, mert ahogy a szinopszisban is szerepel „társadalmi szinten képtelenek vagyunk kezelni.” Pedig minden kapcsolódás kezdete egy olyan közeg, ahol biztonságban kimondhatjuk, ami fáj. A történetek olyan hétköznapi nőkről szólnak, akik nap mint nap mellettünk sétálnak az utcán, mögöttünk állnak a sorban vagy ránk köszönnek a liftben, még akkor is, ha nem jut eszükbe a nevünk.

Alkotók

Szereplők: Csábi Anna, Parti Nóra, Gáspár Anna, Földes Eszter, Fullajtár Andrea, Sebők Maja, Szegvári Júlia, Tordai Teri

A hang: Széles Tamás

Látvány: Papp Gyopár

Zene: Szegvári Júlia

Mozgás: Bodor Johanna

Dalszöveg: Seitz Attila

Fényterv: Váradi András

Hang: Ragó Annamária

Rendezőasszisztens: Fazekas Anna

Produkciós vezető: Gáspár Anna

Rendező: Csábi Anna

Helyszín, jegyek: Radnóti Tesla Labor

Szex. Újra. El.

Öt évvel ezelőtt még nem tudtam, hogy mi, pontosabban ki az az ómega hím, és mi köze az úgynevezett Incel mozgalomnak a nőgyűlölethez. Ahogy ismerkedtem a felnőtt lét rejtelmeivel, hozzám is eljutott az alfák, béták, ómegák híre, valamint a puák borzalmas világa. Meglepő, hogy mennyire keveset beszélünk erről a társadalmi jelenségről, pedig több mint káros. A szexuális újraelosztás elmélete Robin Hanson közgazdász nevéhez fűződik, aki megfigyelte, hogy azok a férfiak, akik erőszakosan viselkednek, cselekedeteik mögött gyakran a kielégületlenség áll. Még nem láttam színpadon ezt a nagyon is fontos társadalmi problémát, de idén tavasszal az Örkény Színház Schwechtje Mihály rendezésében egy olyan világot állít színpadra, ahol a férfiak szexhez való alanyi joga megvalósul. Mindez a színészek improvizációjára épülve.

Alkotók:

Szereplők: Bajomi Nagy György, Ficza István, Józsa Bettina, Kerekes Éva, Novkov Máté

Dramaturg: Németh Gábor

Dalszöveg: Máthé Zsolt

Díszlet: Láng Imola

Jelmez: Ignjatovic Kristina

Zene: Balázs Ádám

Rendező: Schwechtje Mihály

Súgó: Horváth Éva

A rendező munkatársa, ügyelő: Borhi Lilla

Helyszín, jegyek: Örkény István Színház – Stúdió

(Borítókép: Eskipaper)