Ennél jobbkor nem is jöhetett volna Sipos László Márk darabja, amely nem titok, George Orwell 1984 című kultikus regényére épül. Az XX84 ügyesen emeli át az orwelli történet kulcselemeit egy mai korba, mindezt vegyítve a szubjektív olvasatból és személyes tapasztalatokból megalkotott jelenetekkel. Ezek elegyéből pedig valami egészen különleges élményben lehetett részünk.

Amikor valami nem hagy nyugodni

Néha előfordul, hogy találkozunk egy szöveggel, egy filmmel, egy képpel vagy bármilyen alkotással, és egyszerűen beakad, valamit kezdeni kell vele. Sipos László már a darab elején leszögezte, hogy neki George Orwell regénye volt ilyen tizenhét évesen. Szerencse, hogy nem engedte tovaszállni, különben mi sem élvezhettük volna a végeredményt a Ráday utcai Kispont Galériában, melynek kialakítása szinte kiáltott egy ilyen darabért. A galéria előtt elsétáló félénkebb emberek csak lopva bepillantottak, a bátrabbak tátott szájjal meg is álltak, megpróbálva megfejteni, mégis mi zajlik a kirakat mögött.

Sipos László egyetemi hallgató nemcsak szereplője, hanem írója és rendezője is a darabnak, ami sosem könnyű vállalkozás, még gyakorlott színészek/rendezők esetében sem. A rövid bemutatkozó beszéd után szinte észrevétlenül csusszant át Winston szerepébe. Folyamatos beszéde, önmagával folytatott diskurzusa közben néhol nagyon kellett fülelnem, hogy mindent jól értsek, ugyanis gyors helyváltoztatások tették dinamikussá az első felvonás első felét. Juhász Kitti díszlettervező munkájának köszönhetően a rendelkezésre álló tér ötletes kihasználása sem engedte lankadni a figyelmet, amit még inkább fokoztak a falra kivetített videók.

Le fognak lőni

Akik nem olvasták Orwell regényét, számukra szerintem ugyanolyan élvezhető volt a darab, mint azok számára, akik ismerték a történetet. Mindez köszönhető annak, hogy Sipos nem egy pontos vagy majdnem pontos másolatra törekedett –, ahogy az a címből is kiderült –, hanem az irónia és a humor eszközeinek segítségével, a ma emberének szájízére formálva fogalmazta meg az elnyomó rendszerek lélekölő borzalmait. Természetesen nem spórolta ki a szerelmi szálat, hiszen a legalapvetőbb emberi szükséglet nélkül aligha lehetne értelmezni a történetet. Berényi Nóra Blanka Júliája egy fokkal lazábban veszi az elnyomást, életszeretete pedig akaratlanul átragad Winstonra. Szerelmük kibontakozását, mozgósítva a technika vívmányait és a kreativitást, egy gyönyörű betétvideóban láthattuk.

A darabba beágyazott videók Katona Tamás operatőr munkáját dicsérik, melyek mindegyike önálló elemként is megállná a helyét. Így Sipos szarkasztikus híradósként, popénekesként és természetesen nagy testvérként is megcsillogtatta színészi tudását, pont elegendő humorral vegyítve az egyes jeleneteket. Madácsi Réka divattervező feltűnő, mégsem tolakodó jelmezei finoman illeszkedtek ebbe a tükröt tartó világba, melyben sajnos nem jutott kegyelem sem Júlia, sem Winston számára.

A szeretet mindent felülír?

A kétrészes darab szélsebesen közeledett a vége felé, de valószínűleg fel sem tűnik, ha még kétszer ennyi ideig tartott volna. Ritka kincs, amikor egy ilyen hosszúságú alkotásnál végig kitart a kíváncsiság, és a szöveg nem laposodik el egy vagy több ponton. Ebben valószínűleg a jól megválasztott betétdaloknak is szerepe volt. Teljesen jól megfért egymás mellett Brenda Lee –, aki szerintem megirigyelné Berényi hangját –, a The Police, valamint a modern kor stílusát idéző önálló betétdalok zenei műfaja.

A kínzásokat, „gyógyításokat” és agymosásokat követően, katarzis után kiáltott a lelkem. Természetesen, aki olvasta a regényt, tudta, mi vár Júliára és Winstonra. Sejtettem, hogy hamarosan elérkezünk az utolsó jelenethez, amikor kopogtattak az ablaküvegen. Sipos Winstonja vállat vonva, mosollyal az arcán kilépett a sötétségbe borult Ráday utcába, de azért még integetett nekünk. Én pedig többedmagammal szintén széles mosollyal hagytam el a galéria terét. Jó, hogy a szeretet mindent felülír.

Jegyek, információ: itt.

Alkotók:

Alkotó játszók: Sipos László Márk e.h. és Berényi Nóra Blanka e.h.

Dramaturg/Harmadik szem: Zrinyifalvi Eszter Anna e.h.

Zene: Pecze Ádám

Fény: Wunderlich Nicolette

Divattervező: Madácsi Réka

Díszlettervező: Juhász Kitti

Operatőr/fotós: Katona Tamás

(Borítókép: Katona Tamás)